***** KÖNYVEMBE BELE VAGY TE ÍRVA ÍRTAM: 2012.03.01. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA

 Ki messziről is érted gondolatom,
 ismered járásomat, fekvésemet,  
s minden utamat jól tudod:
Ügyelsz rám és körülzársz engem ,
.... s fölöttem tartod kezedet.

   Hová menjek a te lelked elől?                             S hová fussak el ?                                                

 Ha mennybe megyek, 

 ott vagy velem :

   Ha a hajnal szárnyain kelnék,
és a tenger túlsó szélére szállnék,
ott is a te kezed vezérelne engem,
s a te jobb kezed fogna,
és szorítana engem .
A sötétség sohasem borít el előled,
mert fénylik az éjszaka ,
 mint a nappal nekem. 
Csodálatosan megkülönböztetsz:
Nem rejtem el magamat előtted,
Mikor titokban formálják testemet:
 De vajon szemed látja e ,
alaktalan testemet ?
  Könyvembe bele vagy te írva,
s mint jó illatú füst jutsz eszembe .
  Felemelem Kezem, 

*Esti Imádságra,
hogy el ne oltsd,

 *Életem Magas Lángját 
Ha elcsügged bennem a lelkem ,
tudod az én ösvényemet,
hogy melyik úton járok?
 Lelkem mint szomjas *Föld,
úgy eped utánad.
 Hadakozásra tanítod kezemet,
viadalra az én ujjaimat.
  Leheletem napjai olyan,
mint átfutó árnyék.
Meghajlítanám az eget is,
alászállnék én ,
s megilletném *Hegyemet,
hogy füstölögjenek nekem.
Lövelnének villámot,
és szerte hánynám őket:
Kibocsátanék nyilakat,
  s elvenném eszüket !
Te pedig,

nyújtsd le kezedet a magasból,
   ragadj ki és ments meg engem ,
a nagy vizektől 

és idegen kezektől.
  *Könyvemben,

 oly sokat írtam rólad,
képeket is rakatok majd rólad:
  Tárházaink legyenek,

 mindig teles - tele.
Sok - sok állatok legeljenek .
Betörések, kirohanások,
kiáltozások,

 ne legyenek az útcákon .
    Boldog legyen népünk,
kiknek így legyen dolguk,
s biztonságos a jövőjük:
  Könyvemben minden meg van írva,
 emlékekről áradoznak.
Gyapjú havat adok,
hogy szórja dereit mint a port.
   Jegét pedig darabokra szórja szét.
Szavamat szétolvasztja,
s megindítja szelét,
s vizek folydogálnak .
  Az én ösvényem,

 a hajnal világossága,
mely minél tovább halad,
annál világosabb lesz,
teljesen délig .
A Te utad homály,
nem tudod miben ütközik meg ?
   Színméz csöpög szájamból,
s annak végei keserű
és édes mint a kétélű tőr.
   Lépteim a sírba törekszenek,
lábaim halálra mennek .
Az én *Életemnek itt Vége Van !
Mért bujdossak,

 az utcán valaki végett ?
... és ölelném keblét idegennek ?
 Álmot sem engedek szemeimnek,
mert félelem szorongatja lelkemet.
Nem akarok tovább félelmet, 

szorongást!
Hunyorgatni szememmel,
és Ártatlan Vért Ontó,

 Agresszív Kezeket! 
Ellenem gonosz gondolatokat forraló,
futó lábakat!
Szabadíts meg ettől,

 ... drága (1) igaz barátom ! 

                                       

SHARLOTTE   SAROLTA   KÖLTŐ

NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG

HUNGARY

                         Írtam .. 2012.03..