***** BŐ NEDVESSÉGŰ ÖSVÉNYEM ÍRTAM: 2012.01.14. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD . MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA

Beszédem sebes mint a szél,                                                            

csak azt forgatom el,
min változtatni akarok.
   Előbbi állapotom valaki végett szegényes:

Nem vagyok tegnapi, hogy semmit sem tudok.                                Nem akarom, hogy napjaim,                                                        

csak árnyék legyen a *Földön.
Felnövekedem mocsár nélkül,
s felnyúlok víz nélkül,

 mégsem száradok el.
Az én ösvényeim ,
nem szétfoszolt bizakodás.
   *Bő nedvességű vagyok a napfényen is ,
s elágazom és túlnövök kertemen.
Gyökereim átfonódik kőhalmon,
s átfonódom a szikla rétegen is .
   Betöltik számat nevetéssel,
és ajkamat vigasztalással:
  *Hegyeket fordítok meg haragomban:
Kirengetem helyéről a Földet,
s oszlopok is megrepedeznek.
  Szólok majd a Napnak,
s az felkel majd,
és megpecsételtetem a csillagokat .
Eget megfeszíteni nem tudok,
    tenger hullámain nem taposok:
Csodákat művelni sem tudok,
de ha jő a haragom,
elvonul mellettem,
de azt már nem látom,
  hogy át is megy előttem,
hiszen észre sem vettem.
   *Isten Szerető Vagyok!
Ha elragad valami,
 ki akadályozhatna meg?
S ki mondhatja meg ,
hogy mit cselekszem?
Meghajlok Istenem előtt,
s kegyelemért hozzá könyörgöm én !
Segítségül hívom,
   hogy feleljen meg nékem,
hogy aki forgószélben rohan ok nélkül,
visszahúz e engem ?
Ha hiszek Istenben ,
   lélegzetem is könnyebben veszem,
s nem keserűséggel laktat engem :
     Kitűzi az én napomat,
s tökéletessé teszi *Életem !
Ellebbenek mint gyorsan járó hajó,
s elfelejtem panaszomat, 

haragomat,
és vidám leszek majd !
Megborzadok fájdalomtól,
de minek fárasszam magam ?
    Ha hóvízzel mosakodom,
valaki pocsolyába mártana engem,
s akkor én utálnám ruháim,
mert nem ember *Ő, 

...  az a valaki,
kinek megfelelhetnék .
       Az én Istenemnek megfelelek én,
 mert szívemből szeretem én,
s nem félnék soha én:
Lelkemből utálom az *Életem,
de Istenem helyre rakja nekem.
Gonoszok kezeiből ki *Szabadít Engem,
s gondomat viseli majd nekem.
Az éjféli homálynak földébe ,
mely a halál árnyékának ,
sűrű sötétsége ,
 megóv tőle Istenem !
Fölkészítem az én szívemet,
a kezem felé terjesztem:
 Arcomat fölemelem szégyen nélkül,
mert erős vagyok és nem félek én:
Elfeledkeznék minden rosszról,
mint lefutott vizekről.
Ragyogóbban kel az időm,

 a déli fénynél,
s az éjjeli sötétség is olyan lenne,
mint a kora reggel:
     Bízom, mert van reményem:
 Széttekintek,
és biztonságban alszom el,
senki föl nem rettentene,
sőt hízelegnének nekem.
    *Bő nedvességű *Ösvényem ,
segít majd nekem ,
hogy az *Igazak Között Legyek!

írtam: 2012.01.14.

      NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG                                       HUNGARY

SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ

***** TE NEM TANÍTHATSZ ENGEM ÍRTAM: 2012.01.26. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA

                                          

                                          

                                          

Álnok szívemet,                                                                             
sugárban bocsájtom reád,
   haragommal táplállak,
s nem kiáltok,
mikor megkötözlek téged.
Ínség torkából kiszabadítom azt,
kiket szeretek :
... Tág mezőre hol nem szorongnak,
hanem bővelkedni fognak.
Nem vagyok gonosz,
sem gonosz ítéletű.
   Én igazságban járok,
s az igazságot cselekszem,
és az igazak útját követem.
    Minden ember rólam énekel:
Magamban szívom a vízcseppeket,
s ködéből mint eső csepereg reám,
s a fellegek,
özönnel öntenek és hullatnak reám.
Értem én a felhő szétoszlását,
s annak zúgását.
Megremeg az én szívem,
s kiszökik helyéről:
   Ha megzendül az ég hangja,
 fenségének hangjával,
eljátssza kedvenc dallamát.
   A hónak azt mondom, 

ess le a földre !
A záporesőnek azt, 

hogy szakadjon !
Támadjon a jég,
a víznek szélessége összeszoruljon !
Nedvesség öntözi meg a felleget,
s áttöri a borulatot a villáma.
Felhőnek villáma megvillan,
miként lebegnek a felhők:
  Át melegül a ruhám,
s a föld, nyugton marad .
Elbeszéli nekem,
    s szól is az nekem:
        Bizony , vége van !
Nem látom a Napot,
bár az égbolton ragyog .
A szél átfut rajta és kiderül,
s aranyszínű világosság támad.
   A hajnal csillagot,

 hiába hoznád elő nékem,
hogy vizek bősége beborítson téged.
Felemelem szavamat,
a sötét tüneményes felhőig,
s híg sárrá változik.
Megetetem

 és kielégítem az oroszlán ,
és oroszlánkölykök éhségét:
Meglapulnak tanyádon,
és bokrok között lesben vesztegelnek.
    Hegyeken szedeget,
mindenféle zöld gazt fölkeres:
 Nevetem a félelmet, 

nem remegek,
csörög rajtam a tegez,
  ragyog a szemem,
s kéri , hogy te is tegezz!
A te értelmed miatt, 

sas repül,
  s kiterjeszti szárnyait, 

két égtáj felé:
    Kősziklán lakik,

 és tanyázik,
messzire ellátnak szemei,
s hol dög van,
mindjárt ott terem !
    *Te Nem Taníthatsz Engem!
 Én majd kérdezlek,
s te felelsz nékem !
Mikor együtt örvendeznek

 a hajnal csillagok,
ajtókkal nem zárom el a tengert.
Ruházatot adok a felhőnek ,
s takarója lesz a sűrű homály.
Gonoszokat lerázom magamról,
átváltozom fehér ruhában,
egy *Igazi Angyalnak,
s a fölemelt karokat,
nem engedem összetörni !
Eljutok a tenger forrásáig,
bejárom annak mélységes fenekét.
Utam oda visz, 

hol a világosság lakik.
   S megkeresem,

 a sötétségnek hol a helye?
Megismerem lakásának útját,
s talán az *Enyémre is rátalálok !
Ha szétterjed enyémre is 

a keleti szél a földön,
s megindul harmatcseppje,
és nem rejtőzik el a víz:
Eljő az idő is,
amikor megpihenni térek *Atyámhoz!
   Mert , hogy nincs *Senkim,
ki odaát vár reám,
   és csillagporon lépdelek ,
majd a szivárványon át :
   Legkeserűbb,

 könnyeket ejtesz majd értem,
és a benned hagyott *Emlékem,
    él tovább majd *Benned !

De te akkor sem taníthatsz engem !

                       ÍRTAM: 2012.01.26. 

SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ 

MAGYARORSZÁG - HUNGARY

NYÍREGYHÁZA

 

       
                 

***** BŰBÁJOS BOSZORKA SZAVA ÍRTAM: 2012.02.08. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA

Az én lelkem,

 oroszlánok között van,                                   

s tűzokádók között fekszem.                                             Hálót készített lábam alá,                                              vermet ásott én előttem.                                           

Akkor,                                                                              

        mért nem énekelsz te nékem,                                             s játszod el kedvenc dalomat?                                          

 Ha eltemetni kívánsz te engemet,
  az altass évekre ,
melyet te kívánsz én nekem: 
Inkább füled dugod be,
hogy ne hallhass engem,
    bűbájos boszorka szavát:
Ne várd meg számat kinyílni!
      Megrontalak téged,
s a bajod ellátom te néked ,
hidd el ezt nékem !
 Nem vagyok gyáva !
Fogaidat is összetöröm,
  véredet megindítom,
hogy follyon széjjel mint a víz.
Agyad kikapcsol,
s már nem is látod a napot !
   Ugye ügyes voltam ?
De feleleted hiába is várom,
mit hallod te már azt?
    Égőn fog elragadni forgószelem:
Bosszúállásom látván,
öröm és boldogság fog el,
mert reám támadni ,
 vérontó emberre,
 hiba volna az tőled !
Ordítani fogsz, mint az eb,
csácsogni ajkadon,
de a hang az nem jön ki azon,
s ki is hallgatna meg téged?
    Bujdosóvá is tehetlek,
hogy sohasem lássalak tégedet!
Mond csak ? ... 
Melyiket tegyem meg ?
Csak lásd jó szívemet,
egy *Bűbájos Boszorkát,

ki válaszút elé állít tégedet! 

Te ölni akartál engemet,                                    

s most megkapod,

 ezt cserébe tőlem.
  Hosszú szenvedést ígérhetek,
melyeket te adtál nekem !
   Szerintem tetszeni fog,
de remegni fogsz !
   Készülj fel !
Bódító méreggel itatlak,
 mert ellenem támadtál,
   s mond csak ?
Emlékszel még hányszor is tetted ?
Az én erős kősziklám,

 betemet majd téged,
talán egy serpenyőben,

 meg is mérnek téged!
Kiapadsz, elepedsz a földön,
melynek nincs vize.
Zsírral és kövérséggel,
 teljen meg tested még jobban,
   hogy mozgás közben,
 ne használd fegyvered !
Földnek mélységébe juttatlak,
rókáknak leszel eledele.
Elrejtlek, vissza nem hozlak többé!
   Meglő téged valaki hirtelen,
és sokat üt majd rajtad,
úgy merj többet *Bántani Engem!
Hódolatom,

 az *Elképzelt Lovagomé,
s *Boldog is lehet az !
  Hegyeket épít erejével,
lecsillapítja,

 a tenger habjainak zúgását,

s *Megkoronázza az Esztendőt,                                            

s nyomdokain kövérség fakad.
 S én pedig szárazzá változtatlak,
s tűzbe , vízbe juttatlak téged:
A füstöd szétszéled,
s viaszod elolvad a tűz előtt !
A Föld ha megremeg,
tudom, te már nem leszel !
Az Egek csöpögése megindul.
Én pedig cseresznyék között heverek,
s repülő galamb szárnyain ,
melyeket ezüst borít be,
mint vitorla tollai,
... melyek színarany fényűek .
Szétszórlak téged,
mintha hó esett volna.
A pártütők is ide jönnek majd lakni,
mert lábaikat vörösre festem,
s vérükből eb nyelve vacsorázik.
   * Királytól kapok majd érted ajándékot,
s egek - egein ülök majd,
ezüstmadarakkal terpeszkedve:
   Sárba már nem esem,
örvénybe sem kerülök,
s az áradat sem borít föl engem !
   Elfáradtam kiáltásban,
torkom is kiszáradt,
de szemeim azok csodát művelnek,
 ... s *Végre Boldog is Lehetek !

ÍRTAM: 2012.02.08.

SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ 

NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG

HUNGARY