2012. február 10., péntek

***** BŐ NEDVESSÉGŰ ÖSVÉNYEM ÍRTAM: 2012.01.14. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD . MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA






















Beszédem sebes mint a szél,                                                            
csak azt forgatom el,
min változtatni akarok.
   Előbbi állapotom valaki végett szegényes:
Nem vagyok tegnapi, hogy semmit sem tudok.                                Nem akarom, hogy napjaim,                                                        
csak árnyék legyen a *Földön.
Felnövekedem mocsár nélkül,
s felnyúlok víz nélkül,
 mégsem száradok el.
Az én ösvényeim ,
nem szétfoszolt bizakodás.
   *Bő nedvességű vagyok a napfényen is ,
s elágazom és túlnövök kertemen.
Gyökereim átfonódik kőhalmon,
s átfonódom a szikla rétegen is .
   Betöltik számat nevetéssel,
és ajkamat vigasztalással:
  *Hegyeket fordítok meg haragomban:
Kirengetem helyéről a Földet,
s oszlopok is megrepedeznek.
  Szólok majd a Napnak,
s az felkel majd,
és megpecsételtetem a csillagokat .
Eget megfeszíteni nem tudok,
    tenger hullámain nem taposok:
Csodákat művelni sem tudok,
de ha jő a haragom,
elvonul mellettem,
de azt már nem látom,
  hogy át is megy előttem,
hiszen észre sem vettem.
   *Isten Szerető Vagyok!
Ha elragad valami,
 ki akadályozhatna meg?
S ki mondhatja meg ,
hogy mit cselekszem?
Meghajlok Istenem előtt,
s kegyelemért hozzá könyörgöm én !
Segítségül hívom,
   hogy feleljen meg nékem,
hogy aki forgószélben rohan ok nélkül,
visszahúz e engem ?
Ha hiszek Istenben ,
   lélegzetem is könnyebben veszem,
s nem keserűséggel laktat engem :
     Kitűzi az én napomat,
s tökéletessé teszi *Életem !
Ellebbenek mint gyorsan járó hajó,
s elfelejtem panaszomat, 
haragomat,
és vidám leszek majd !
Megborzadok fájdalomtól,
de minek fárasszam magam ?
    Ha hóvízzel mosakodom,
valaki pocsolyába mártana engem,
s akkor én utálnám ruháim,
mert nem ember *Ő, 
...  az a valaki,
kinek megfelelhetnék .
       Az én Istenemnek megfelelek én,
 mert szívemből szeretem én,
s nem félnék soha én:
Lelkemből utálom az *Életem,
de Istenem helyre rakja nekem.
Gonoszok kezeiből ki *Szabadít Engem,
s gondomat viseli majd nekem.
Az éjféli homálynak földébe ,
mely a halál árnyékának ,
sűrű sötétsége ,
 megóv tőle Istenem !
Fölkészítem az én szívemet,
a kezem felé terjesztem:
 Arcomat fölemelem szégyen nélkül,
mert erős vagyok és nem félek én:
Elfeledkeznék minden rosszról,
mint lefutott vizekről.
Ragyogóbban kel az időm,
 a déli fénynél,
s az éjjeli sötétség is olyan lenne,
mint a kora reggel:
     Bízom, mert van reményem:
 Széttekintek,
és biztonságban alszom el,
senki föl nem rettentene,
sőt hízelegnének nekem.
    *Bő nedvességű *Ösvényem ,
segít majd nekem ,
hogy az *Igazak Között Legyek!



írtam: 2012.01.14.

      NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG                                       HUNGARY



SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése