2012. február 8., szerda

***** BŰBÁJOS BOSZORKA SZAVA ÍRTAM: 2012.02.08. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA

























Az én lelkem,
 oroszlánok között van,                                   
s tűzokádók között fekszem.                                             Hálót készített lábam alá,                                              vermet ásott én előttem.                                           
Akkor,                                                                              
        mért nem énekelsz te nékem,                                             s játszod el kedvenc dalomat?                                          
 Ha eltemetni kívánsz te engemet,
  az altass évekre ,
melyet te kívánsz én nekem: 
Inkább füled dugod be,
hogy ne hallhass engem,
    bűbájos boszorka szavát:
Ne várd meg számat kinyílni!
      Megrontalak téged,
s a bajod ellátom te néked ,
hidd el ezt nékem !
 Nem vagyok gyáva !
Fogaidat is összetöröm,
  véredet megindítom,
hogy follyon széjjel mint a víz.
Agyad kikapcsol,
s már nem is látod a napot !
   Ugye ügyes voltam ?
De feleleted hiába is várom,
mit hallod te már azt?
    Égőn fog elragadni forgószelem:
Bosszúállásom látván,
öröm és boldogság fog el,
mert reám támadni ,
 vérontó emberre,
 hiba volna az tőled !
Ordítani fogsz, mint az eb,
csácsogni ajkadon,
de a hang az nem jön ki azon,
s ki is hallgatna meg téged?
    Bujdosóvá is tehetlek,
hogy sohasem lássalak tégedet!
Mond csak ? ... 
Melyiket tegyem meg ?
Csak lásd jó szívemet,
egy *Bűbájos Boszorkát,
ki válaszút elé állít tégedet! 
Te ölni akartál engemet,                                    
s most megkapod,
 ezt cserébe tőlem.
  Hosszú szenvedést ígérhetek,
melyeket te adtál nekem !
   Szerintem tetszeni fog,
de remegni fogsz !
   Készülj fel !
Bódító méreggel itatlak,
 mert ellenem támadtál,
   s mond csak ?
Emlékszel még hányszor is tetted ?
Az én erős kősziklám,
 betemet majd téged,
talán egy serpenyőben,
 meg is mérnek téged!
Kiapadsz, elepedsz a földön,
melynek nincs vize.
Zsírral és kövérséggel,
 teljen meg tested még jobban,
   hogy mozgás közben,
 ne használd fegyvered !
Földnek mélységébe juttatlak,
rókáknak leszel eledele.
Elrejtlek, vissza nem hozlak többé!
   Meglő téged valaki hirtelen,
és sokat üt majd rajtad,
úgy merj többet *Bántani Engem!
Hódolatom,
 az *Elképzelt Lovagomé,
s *Boldog is lehet az !
  Hegyeket épít erejével,
lecsillapítja,
 a tenger habjainak zúgását,
s *Megkoronázza az Esztendőt,                                            
s nyomdokain kövérség fakad.
 S én pedig szárazzá változtatlak,
s tűzbe , vízbe juttatlak téged:
A füstöd szétszéled,
s viaszod elolvad a tűz előtt !
A Föld ha megremeg,
tudom, te már nem leszel !
Az Egek csöpögése megindul.
Én pedig cseresznyék között heverek,
s repülő galamb szárnyain ,
melyeket ezüst borít be,
mint vitorla tollai,
... melyek színarany fényűek .
Szétszórlak téged,
mintha hó esett volna.
A pártütők is ide jönnek majd lakni,
mert lábaikat vörösre festem,
s vérükből eb nyelve vacsorázik.
   * Királytól kapok majd érted ajándékot,
s egek - egein ülök majd,
ezüstmadarakkal terpeszkedve:
   Sárba már nem esem,
örvénybe sem kerülök,
s az áradat sem borít föl engem !
   Elfáradtam kiáltásban,
torkom is kiszáradt,
de szemeim azok csodát művelnek,
 ... s *Végre Boldog is Lehetek !

ÍRTAM: 2012.02.08.


SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ 
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG
HUNGARY

        






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése