Kopár a táj, hófödte környezet,
fehérbe öltöztet:Kopár a szív, s elhidegült,
mint a kihűlt szeretet .
Nem szeretlek csönd, némaság!
Mozdulatlanság,
... élettelen e táj .
Mozgalmasság az én életem !
Nem látok embereket,
hová tűntek el ?
Kihalt táj, a némaság szeretője .
Nem hallok hangokat!
Hiányzik az élet,
vigyázva élek,
még is börtönbe élek:
*Rabságba esve,
fogságba ejtve,
négy fal között élve:
Depresszió?...
Köszönet neked *Élet,
hogy a *Sors, ...
Sorsomat megérinthette,
s újjá élesztette !
Rádöbbent élő lélek,
mely *Szent és igazságra vágyó,
kit a *Karma fogságából,
kitakarni nem akar ,
lepelbe fojtva tartani akar:
De nem bírom már!
Ebből elég!
Magasan akarok szállni, repülni,
ott hol senki sem lát:
Sötétnek országában ,
hol csak egyedül én láthatok,
s csak én tudhatom azt,
hogy merre tovább?
.... S mit akarok Én ?
Merre tartsak Én ?
A *Világosságot megtalálom én,
hová *Egyedül is eljutok én!
Nem kell útitárs,
nem kell a varázsló,
a * Fényt megtalálom én:
A *Világossággal együtt a *Fény :
Összetartozik rég,
nem kavarom én!
A kártyát én keverem,
s mutatom azt az utat,
ahová megérkezni akarok én!
Szabadulni vágyom,
szabadságra vágyok!
Az élet itt folytonos csatatér!
Küzdeni megélhetésért,
hogy legalább,
kenyeret egyél !
Szegénység kötelékévé lettél .
Menekülj !
S kötelet ne eressz nyakadba,
fejedet, *Öngyilkosságra adva !
ÍRTAM: 2009.01.15.
SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG
HUNGARY
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése