A gyermekkorom, ... az volt csak igazán rózsától illatos.
Együtt a család:Boldogságba úszni,
medencébe mint a delfinek.
A tenger fenekéről ,
fel - fel ugrálva magasba,
emberekkel kommunikálva:
... s velük játszadozva !
Akkor tudtam,
mi az *Igazi Boldogság !
Mára ez elmúlt már!
Ha most azt kérdeznéd:
Boldogság ?
Azt mondanám: ... Minek az nekem?
Mikor még jelentését sem tudom már.
Szeretet ölelt át kicsinyke koromban
s ölelő karokkal,
tűzként, lángcsóvát kilőve !
Mostanra már ezt sem érzem:
Nagyot változott a világ !
Boldogság , szeretet nincs többé már !
Megértés ?
Inkább gyötrődés !
Veszekedés, bú, s bánat,
ez maradt mára !
Ó, Alleluja!
Bár csak *Szabad Lehetnék!
Madárként csapkodnám szárnyaimat,
s röpködnék fellegek között:
... és mennyország felé siettetném utam:
Ó, hányszor kértem tőled. *Alleluja,hogy bár csak meghalhatnék!
Kettőezer kilencben és kettőezer tízben
itt volt rá az alkalom:
De *Angyal sietett segítségemre,
hogy megmentse az életem,
mert , hogy még nekem,
nem jött el még az időm:
A gyötrődés csúcsa,
halmokra emelkedik !
Szilárd az alapja !
Jön még több hozzá?
Mint merev sziklakő,
lerakja salakját:
Bár csak kődarab, kiszakadna !
Darabokra zúzna szét malomköveket,
... s *Hegyeket !
Zúzná össze a *Huncut Nemzetet,
azokat kit nem hagynak békét,
a *Magyar Nemzetnek !
Gyökerestől forgatná ki,
és tépné szét a Világot!
Vasvesszővel legeltetné,
a gonosz lelkeket!
*Királyunk! ... Mond csak ?
Milyen Országunk Törvénye ?
Feleletet nem tőled várjuk Királyunk !
Majd, egy másik *Királytól:
Jó Királytól!
A *Jó Király, figyelmeztetett !
Háborogni fog *Országunk!
Nem jó ez az Ország !
Elégedetlenség !
Éhező népek !
Hogy milyen lett jele ,
a te jelenlétednek ?
A választ népedtől már megkaptad !
Nehezen viselhető,
válságos időszak:
Háborodnak, verődnek,
mint hánykolódó hajó,
a tenger magasra felvert,
hullámai között:
Nem szeretem az érthetetlen,
vergődő idegen Országot,
kik rosszat akarnak *Népünknek !
A rossz végbemenő eseményekből,
nem kér Országunk !
.... De mi tudjuk már,
hogy a sátor az *Emberiséggel van,
és *Jó Királyunk lesz majd !
Letöröl majd minden könnyet,
a szemünkről ...
Arcunkon nem lesz többé fájdalom !
Gyerekkoromból hiába lettem felnőtté:
Ebben a mostani világban,
mely tele van migránsokkal,
kik ölnek, gyilkolnak,
gyerekeket,
felnőtteket megerőszakolnak,
hol egyetlen nőt nem kímélnek:
Kérdem én? ...
Ki szeret élni félelemben,
egy ilyen világban?
Itt van az én drága Országom,
a mi Magyarországunk,
hol biztonságban élhetünk !
De állandó zaklatásnak vádja
árassza el, melytől félek
és reszketek!
Alleluja kérlek Istenem,
segíts meg Engemet és Népedet !
Add vissza az örömöt ,
boldogságot, biztonságot s a jólétet !
Ne hagyd,
hogy elvesszek és oda vesszen néped !
Mert én még élni ,
de élni Akarok !
.... Csak egy másik világban !
Ama *ÚJ Világban!
ÍRTAM: 2007.07.07.
HUNGARY
A gyötrődés csúcsa,
halmokra emelkedik !
Szilárd az alapja !
Jön még több hozzá?
Mint merev sziklakő,
lerakja salakját:
Bár csak kődarab, kiszakadna !
Darabokra zúzna szét malomköveket,
... s *Hegyeket !
Zúzná össze a *Huncut Nemzetet,
azokat kit nem hagynak békét,
a *Magyar Nemzetnek !
Gyökerestől forgatná ki,
és tépné szét a Világot!
Vasvesszővel legeltetné,
a gonosz lelkeket!
*Királyunk! ... Mond csak ?
Milyen Országunk Törvénye ?
Feleletet nem tőled várjuk Királyunk !
Majd, egy másik *Királytól:
Jó Királytól!
A *Jó Király, figyelmeztetett !
Háborogni fog *Országunk!
Nem jó ez az Ország !
Elégedetlenség !
Éhező népek !
Hogy milyen lett jele ,
a te jelenlétednek ?
A választ népedtől már megkaptad !
Nehezen viselhető,
válságos időszak:
Háborodnak, verődnek,
mint hánykolódó hajó,
a tenger magasra felvert,
hullámai között:
Nem szeretem az érthetetlen,
vergődő idegen Országot,
kik rosszat akarnak *Népünknek !
A rossz végbemenő eseményekből,
nem kér Országunk !
.... De mi tudjuk már,
hogy a sátor az *Emberiséggel van,
és *Jó Királyunk lesz majd !
Letöröl majd minden könnyet,
a szemünkről ...
Arcunkon nem lesz többé fájdalom !
Gyerekkoromból hiába lettem felnőtté:
Ebben a mostani világban,
mely tele van migránsokkal,
kik ölnek, gyilkolnak,
gyerekeket,
felnőtteket megerőszakolnak,
hol egyetlen nőt nem kímélnek:
Kérdem én? ...
Ki szeret élni félelemben,
egy ilyen világban?
Itt van az én drága Országom,
a mi Magyarországunk,
hol biztonságban élhetünk !
De állandó zaklatásnak vádja
árassza el, melytől félek
és reszketek!
Alleluja kérlek Istenem,
segíts meg Engemet és Népedet !
Add vissza az örömöt ,
boldogságot, biztonságot s a jólétet !
Ne hagyd,
hogy elvesszek és oda vesszen néped !
Mert én még élni ,
de élni Akarok !
.... Csak egy másik világban !
Ama *ÚJ Világban!
SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG HUNGARY
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése