Igazából nem is értelek én téged , csak azt tudom, hogy *Szeretlek Én Téged !
Alig várlak már Tavasz, hogy ravasz legyek neked te Tavasz !
Elég a gyászomból,
a szomorúságomból ,
lelkem fáradtságából:
Felüdülni akarok én!
Frissen áradozott szellőre ,
illatos felhőre ,
táncoló meleg napsugárra vágyom én!
Szabadságot szívemben,
megbékélt csodaszerrel !
Visszavarázsolni örömöm,
a régi énemet:
Kitárult szívem,
dagad az örömtől,
kigyulladt mint királykék égbolton,
éltető verőfény:
Megnyíltam boldogságra,
s mosolyom osztom szét,
mint hajléktalannak adott költőpénzt:
Miért vergődnék én?
Mikor nem tudom még,
mit hozhat *Nekem az Eljövendőség?
*Szebb és Boldogabb Jövő a rögeszmém,
remélem meg is kapom én!
Árassz el engem,
simogató langyos fényeddel,
mint csillagok az éjszakát ,
a fekete égbolton !
Adj Nekem Újult Erőt Istenem,
had maradjak én meg neked ilyennek !
Özönlő virágok borítják be testem ,
de piros rózsák,
azok legyenek közötte !
Úgy szeretlek Tavasz,
forró szeretettel téged:
Húzass meg harangot,
s add hírül boldogságom,
mely most az én állapotom !
Távolságot betartva,
mert te úgy kívánod azt !
Csöndet a szívembe,
hangzavar kavarja:
Gyere hangolj rá,
.... s add meg a sávoknak hullámát ,
hiszen oly messze vagy tőlem,
s mit várhatnék én tőled?
S miért kérdezném én tőled,
hogy gondolsz e egyáltalán még rám?
Távolságunk szétszakít emléket,
megszomorít kőhegyet ,
de csak azt, melyet én érzek !
Hogy te mit érzel?
... Azt neked kell tudnod,
de egy biztos, ott bent a szívedben,
megtagadsz engemet!
Fogadok Tavaszban,
ha nem lennék majd neked,
mély érzelmeket felkavarna benned !
Jóságomért azért szerethettél volna de,
hogy elmulasztottad:
.... Siess Jöjj !
Kezedbe adom magam,
hogy kínozz meg engem,
azon a napon!
Kedvezni akarok neked:
... s a lehetőséget kezedbe adom én !
Támadás, könnyáztatás az életem!
Hogy boldog az ne legyek én neked !
Azért hívják a *Hegyem,
a *Menekülés Kősziklájának:
Pusztaság, lappangás,
hol búvóhely sem jut nekem!
Éppen ezért kell a *Hegyem,
hol láthatatlan megmaradjak:
Kicsordult könnyem,
mélységes fájdalom éretted!
De ott fenn a *Hegyen,
te azt nem láthatod
és nem is láthatsz engem többé,
ezt vésd jól eszedbe !
ÍRTAM: 2011.02.17.
SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG HUNGARY
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEMLÉKDÁTUMOM: 2009.03.21. HÚSVÉT ELŐTT (2) HÉT
VálaszTörlés2010.03.28. HÚSVÉT ELŐTT (2) HÉT