Félő, hogy lelkem elszáll,
mint hópehely a fényben !De ragyogni fog reád,
fényes csillagként az égen!
Benned éljen ez az arc
a meleg tekintet,a múlt, s a végtelen szeretet:
Fájdalom szívemben,
nem akar elmúlni,
itt akar ragadni mindörökre:
Nem hagylak el téged:
Küzdeni megtanultam érted,
mert *Szeretlek Én Téged!
Nem adom fel,
mert akkor csak,
állandóan könnyes lesz a szemem,
míg azt a bizonyos időt,
el nem érem én:
Kérlek érts meg engem!
Saját falatodból eszem,
saját poharadból iszom:
Kebleden alszom el,
s olyan vagyok én, mint leányod !
Az vagyok én, s mégis más vagyok én !
Űzd el *Őt, gyorsan előlem,
s zárd be az ajtót utána !
*Királykék szoknyámat,
mely rajtam szexin mutat,
meghasogatná kezével,
s fejére téve jajgatva kelne - járna,annyira *Kívánna!
Hallgass most !
... S ne bánkódj utánam,
hiszen én is *Kívánlak!
Lakozik bennem, *Arany Boszorkány,
s te gyűlölsz ezért engem,
én pedig ezért *Szeretlek Tégedet!
Jöjjön el kérem hozzám,
s terheljen le engem!
Erőltesd meg ismét,
régi énedet!
De vigyázz!
A bortól, jókedvű leszel,
s megparancsolom, légy nagyon bátor,
s ne félts engemet!
Ne vegyél szívedre, *Uram Királyom !
Felemeled hangod ellenem,
s látom szemeiden,
megszűnik beszéded!
Én sírok mert csak én beszélek,
s te hallgatsz!
Elfútok én tőled,
hogy ne szeress te engem,
s ne vigasztalj te engem:
Terhedre lenni, nem szeretnék neked!
Kopp - kopp !
Jöjj vissza hozzám !
De mit akarnál te tőlem?
Eddig is csak elrejtőztél tőlem !
Ragyogó szemem visszanézne reád,
de valami fáj, mer üres a ház:
Most sem hiszem el,
hogy csak úgy , itt hagytál !
Ki tudja ? Merre visz a végzet?
Göröngyös úton, sötét éjjelen:
Ott ahol zúg a folyóm,
ott ahol szenvedni jó,
ott ahol kiömlött annyi drága vér!
Két évről mond mesét a szél !
Halljad hangomat,
s fogjad a kezem,
mert nem lehetek én már,
soha többet veled!
Itt hagytál, melyért oly sokat küzdöttem én:
Elváltál attól, ki szeretett tégedet.
Fájdalomtól most is könnyes a szemem,
mert gondolatban ,
mindig itt vagy *Velem!
A szívemben élni fogsz mindörökre !
Fölébreszteném a napot,
mikor nyugovóra tér,
a Holdat is mikor aludni tér ,
s a csillagot,
mikor kialudni látszanék:
Szikrával meggyújtanám én ,
s mindezt *Érted tenném én!
Megfordítanám a *Földnek féltekét,
hol megismerhettelek én ,
mert távolodni nem akarok én,
... annyira * Szeretlek Én !
Megitatnám a felhőt,
hogy ne hulljon belőle eső ,
hogy csak a *Nap szíve ,
aranyozza be *Életünk!
ÍRTAM: 2011.11.03.
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG HUNGARY
*****SZERETLEK !!!*****
VálaszTörlés::::::::2011.03.10.-én ::::::::::::