2011. augusztus 24., szerda

***** VIGYÉL EL ENGEM ÚGY KÉRLEK ÉN ***** ÍRTAM: 2011.09.22. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI MAGYARORSZÁG - HUNGARY FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA










































Oly régen nem vagyok már,                                                         Vedd észre már !                                                                               
Hosszú út az enyém, 
mely csillagot is elér .
Üres tekintetem mely néz,
de nem tudja hová és merre mész ?
   Vigyél el engem úgy kérlek én !
Törékeny álmom ringató számomra,
csillagbölcsőt fest az égre:
Nélküled üres és szomorú az álmom,
nem hiszem el, 
hogy téged hiába várlak !
   Vigyél el engem úgy kérlek én !
Elmennem nehéz,
s itt hagyni titeket:
Szerető barátoknak szerető szívét ,
kiket megtagadok én .
Az álmom az csodaszép nekem,
melyet fényes felhő betakar nekem.
   Vigyél el engem úgy kérlek én !
Ne várd meg azt,
 hogy meleg testem,
mozdulatlan legyen.
Úgy várom már,
hogy jöjjön a változás!
Annyira hiányzol nekem *Boldogság !
A rossz az nem jó nekem:
De megígértem neked,
vigyázok érted mindenemre .
Hiába támad a külső erő,
szavamat érted betartom, 
mert erős vagyok!
   Csak vigyél el engem úgy kérlek én !
Téged elfelejteni soha nem lehet,
te vagy nekem a szeretet.
Érted élek mert szeretlek téged.
Nem halok én meg,
csak *Álmodni Megyek!
   Csak vigyél el engem  úgy kérlek én!
Ott hol ringató és édes lesz az álmom,
*Nyugodt az alvásom:
Békés életemet várja a *Föld,
Mély alvásba merülve,
 boldogsággal vegyülve:
Ez az -az Érzés,
mely egy életre elhagyott,
de a *Föld legmélyén visszakapom:
A most még ködös sejtjeim,
 fájdalmas homály fedi !
   Vigyél el engem úgy kérlek én!
Öleld át megsebzett testemet,
Gyógyíts meg kérlek engemet.
Megbántott szívem tehertől roskadozik:
Ments meg kérlek,
és ölelj át engemet!
   S vigyél el engem úgy kérlek én !
Könnyes szemem ne zavarjon téged,
s ne sajnálj te engem ,
 hagyd, hogy a fájdalmam
az enyém maradjon:
   Vigyél el engem úgy kérlek én !
Ne jöjj majd az én síromig:
Nem fekszem benne ,
s nem alszom itt !
 
Ezer fúvó szélben lakom:
Gyémánttá lettem a fénylő havon:
Beérő kalászon, nyári napfény,
mint szelíd esőcske az őszi estéken.
Síromnál sírva meg ne állj!
Nem vagyok ott,
 mert nincs halál !

                      ÍRTAM: 2011.09.22.



NYÍREGYHÁZA-MAGYARORSZÁG-HUNGARY
        SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ



                                    





              
























1 megjegyzés: