***** FÁTYOLOS SZEM ***** ÍRTAM: 2010.05.07. EMLÉKDÁTUM: 2009.03.21 - 2010.03.28. Amikor 280 - ra kiugrott a VÉRNYOMÁSOM & a szemem is megtámadta, s csak homályosan láttam vele nagyon sokáig ! SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA MAGYARORSZÁG - HUNGARY

Leveszi majd,                                                                                

  szemem elől a fátyolt,
leemeli a függönyt,
 mely beborít, mint takarót.
Letörlődik könny hullatás orcámról.
Túlcsordul majd örömöm,
  s kivirul majd boldogságom.
Eltűnik majd könnyhullatás,
 s lesz kedvem, e *Földi élethez,
    áldott reménységben.
Boldog szeretőhöz vezető utam,
  hazavezet otthonomba.
Nagylelkű ragyogás, reménység,
    szilárdan öleli körbe szívemet.
Elmémbe rögzíti, a tőlem telhetőt,
 szívbéli örömmel, e *Földi életben.
Iszonyatosság távozz tőlem,
   .... mint rejtett szél!
Kivirulok mint szép virág,
   s elfonnyad majd bánatom, 
szomorúságom,
     fáradhatatlan feledésemtől.
Vizet kapok majd inni,
  mert szomjas vagyok,
mely fellocsolja testemet,
    s felszólít engemet!
Ébredj te lány!
  Mától más légy te már!
Szörnyű fájdalmadnak,
    vége szakadt már!
Nézz szemembe, te drága lány!
Fátyolos szemeddel, látsz e már?
Lehangolt kedélyed élénkül e már?
Fáj, ha látlak szomorúan:
 Ugye látsz már engem,
  tiszta szemeddel?
Megerősít téged a hited,
    csak tedd azt lányom,
       amire kérlek tégedet!
Köszönöm neked Uram Jézusom,
   drága gyógyítóm! 
Egyetemes Szuverén, 
Atyámnak egyetlen 
szeretett *Fiának!
   Szólj még hozzám,
 kérlek ne menj el!
Ha csak,
 egy percre hagysz is itt magamra,
    hiányzol nekem azonnal!
Te vagy nekem a szó, 
a vidámság,
     a könnyek nélküli *Világ,
s vagyok én neked vigasztalt,
  tiszta szívű,
őszinte*Szerelmes gyermeked:
Szólj még mindig hozzám, 
       kérlek!
Erősítsd, 
bátorítsd  félelmetes szívem,
    erőtlenségből kibúvó lelkemet.
Éber leszek én hozzád,
hogy megdicsérj engemet:
Miért aludnék én mindig elfelé?
 Mikor arra vágyom,
  hogy láthassalak téged,
    a tiszta, 
de még a legyengült szememmel!
Ne lassuljon le soha, 
tiszta látásom!
  Engedd,
 hogy örökké megmaradjon,
     e gyönyörű látásom!
  Hogy láthassam szememmel azt,
 akit mindig látni szeretnék,
    barnászöld szememmel, ...
*Mindörökre!
Azt ki szándékos fájdalmat,
     sohasem okozna nekem!

EZT A VERSET 2010.05.07.-én. írtam: 

    ANNAK EMLÉKÉRE AMIKOR BETEG LETTEM:
                2009.03.21. - 2010.03.28. 
      & 280 - ra kiugrott a VÉRNYOMÁSOM & a      szemem is megtámadta, s csak homályosan láttam                                    vele nagyon sokáig ! 
                  MÁRA MÁR JAVULT A LÁTÁSOM,                                        DE MÉG MINDIG NEM TÖKÉLETES.

SHARLOTTE  SAROLTA  MOLNÁR  KÖLTŐ

NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG  HUNGARY