2014. október 16., csütörtök

***** ÉGŐ FÁJDALMAM * ÍRTAM: 2014.05.03. SAROLTA SHARLOTTE MOLNÁR KÖLTŐ - PEDAGÓGUS NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG - HUNGARY HUNGARY


















A VERS ÍRÓJA:
FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA
SHARLOTTE  SAROLTA
                                    
Bennem alszik s nyugszik,
a te titokzatos világod.
Bennem él a te őrjítő álmod.
S mindkettőnkben ég a fájdalom,
mert hiányzunk egymásnak nagyon!
Lüktet bennünk a kimondhatatlan szó,
mely a hangnak akadálya,
mit te bennem hagytál, 
s nekem adtál:
S mond csak?
Vissza hogyan adjam én ?
Gyere és állj elém!
Hiszen úgy akarlak én!
Égő fájdalmamban,
 úgy szomjazom én,
hogy meggyulladok a láztól én !
Halkan zokogva, 
hol sötétség száll reám ,
ott, ahol senki sem lát:
könnyes szemmel visszahív a szám.
Benne vagy a nevetésemben
 és ölelésemben.
Benne vagy a hallgatásomban,
a néma kiáltásomban:
Ha fáinkon csiripelnek a madarak,
mellyel újra itt van a tavasz,
égő fájdalmam lángra lobbantja azt !
Ha nyílik kertemben a sokszínű virág,
abban is téged meglátlak én,
s illatodat is megérzem én!
Ha megcsillan reggel a napsugár,
olyan az nekem,
mintha reám mosolyognál.
Megcsendülsz az éjszakai csöndben is,
s megrezzentesz álmomból is.
Ha vihar zavarja meg nyugalmam,
s a hajladozó fák erős suhogása,
abban a percben ott teremsz te nekem,
mer úgy féltesz te engem !
Szemem az nem láthat téged,
mert oly messze 
és távol vagy te nékem :
Pedig úgy égek fájdalmamban,
hogy *Vízesés alá kell állnom, 
csupasz testemmel.
Ó, bár csak megláthatna engem !
Dübörög az ég, megvillan a fény,
egybefestő kavargó fellegek,
melynek zuhanó cseppjei,
siratnak és itatnak meg engem.
Hol van ilyenkor ,
a te drága segítő kezed?
Úgy szeret téged,
hogy szerelemmel ölellek át:
Nem akarok könnyes szemeket,
csak öröm könnyeket,
mikor *Boldog is lehetek!
Amikor reád gondolok én,
a mennyeknek 
országában vagyok én,
mely fölfelé húz:
Ha találkozom,
 a repülő utamon,
 egy fehér galambbal,
s megkérdi merre tartok én?
Azt felelem: 
Arra hol jól érzem magam én!
Mond drága életem,
Miért akar rosszat valaki én nekem,
Miért a *Boldogságom teszi kockára,
s miért a boldogtalanságom akarja? 
.... mikor *Boldoggá,
de nagyon *Boldoggá,
 akarom tenni az életemet én!
Hogy mit akarok én?
Azt hol szerelmem él, 
akibe szerelmes lettem én!
 őt akarom én!
Őrizni foglak szívemben,
mint aranyló napsugárt a kék tenger,
s elrejtelek mélyen, 
szerető szívemben,
végtelen nagy szerelemmel.
Elvakítod szemem
 a szépségeddel,
s megnyugtatod ,
ha kezed írásra készteted,
mellyel boldoggá is teszel engemet!
Vége szakadás 
és kettétörtség az én életem:
Akkor hol is tartózkodol te,
 boldogság?
Ne mond azt nekem többé, 
hogy *Boldogság!
Ha majd meghalok,
akkor biztosan rád találok én, 
*Boldogság! 
 
ÍRTAM: 2014.05.03.
   NYÍREGYHÁZA

 

SAROLTA SHARLOTTE KÖLTŐ   
FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA 

          

           

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése