és csodás lenne a világ,
ha ugyan olyan fontos volnék neked,
mint amilyen fontos vagy te nekem :
Légy kedves hozzám,
ne mindig haragos ,
hiszen nálad keresett,
menedéket a lelkem.
Szárnyaid árnyékában,
találtam menedékre szenvedésemben ,
míg el nem vonultak a bajok ...
Fontos Vagy Te Nekem !
Oly jó lenne közeledni hozzád:
Szívet tépő hatást elfeledni.
A széles és tágas úton,
nem jó járni,
pusztulással áradni,
sodródni szemben az árral,
hol csak a halál várna !
A keskeny út felé haladni,
hogy szívemet,
ne tépné szét fájdalom,
... hogy az örömöm és
boldogságom megmaradjon.
Kinyomozhatatlanok útjaid,
megkülönbözhetetlen a való,
a valótlantól,
erőteljest az erőtlentől,
a valódit a félrevezetőtől,
a tisztát a fertőzöttől,
a világost a zavarostól.
Amikor megismertelek,
úgy megszerettelek !
Beköszöntél *Életemben,
de köszönés nélkül,
hamar el is távoztál !
Pedig *Fontos Voltál Nekem !
Bármire kellek én neked,
s bármeddig kellek,
vagyok és voltam én neked !
Ha a Nap a Hold lemegy neked:
... Én mit remélhetek ?
Álmatlan éjszakákat,
mellyel szét hullik minden álmom,
... s nem harcoltunk érte:
Pedig *Fontos Voltál Nekem!
Életemet,
... hogy az örömöm és
boldogságom megmaradjon.
Kinyomozhatatlanok útjaid,
megkülönbözhetetlen a való,
a valótlantól,
erőteljest az erőtlentől,
a valódit a félrevezetőtől,
a tisztát a fertőzöttől,
a világost a zavarostól.
Amikor megismertelek,
úgy megszerettelek !
Beköszöntél *Életemben,
de köszönés nélkül,
hamar el is távoztál !
Pedig *Fontos Voltál Nekem !
Bármire kellek én neked,
s bármeddig kellek,
vagyok és voltam én neked !
Ha a Nap a Hold lemegy neked:
... Én mit remélhetek ?
Álmatlan éjszakákat,
mellyel szét hullik minden álmom,
... s nem harcoltunk érte:
Pedig *Fontos Voltál Nekem!
Életemet,
testi épségemet kockáztatva,
kutatok kincs és vagyon után:
Kutatva,
kutatok kincs és vagyon után:
Kutatva,
a föld mélyéből is kiásva!
Szívem mélyéig meghat,
ha fáradtságos munkával csinálva,
a sikerem elmarad ...
Mert nem szikrázik a fénye,
szívmelengető érzése elszállt,
s legyőzni minden akadályt?
Belefáradtam én már !
Fényűző mesés fogadás ,
mely csak álom talán:
Döntenek jövőmről,
s határoznak lehetőségeimről,
melyről sejtelmem sincs talán !
Furcsa vibrálás van a levegőben,
megérzem én!
Fontos Voltál Nekem!
Ezért kérlek, hogy légy te nékem:
Kérlek ne hagyj el engem!
Ha elhagysz,
inkább haljak meg én neked,
... hogy ne legyek te neked!
*Fontos voltál Nekem,
S ezt érezned is kéne,
hogy szeretlek is téged !
Nem vagyok a ringasd önmagad,
hogy becsapjam önmagam!
Csak az érzésem az,
amely vezérel engem:
Ezt talán csak szabad én nekem !
Megaranyozni életem,
hogy szebb legyen az nékem!
Ha a múltban visszanézek:
... Valami úgy fáj !
Ha a jelenbe nézek,
ez *Ugyan úgy fáj !
Hogy mért nincs szívemben csend? ...
... és nyugalom? ... csak fájdalom?
Mert valami úgy fáj !
Az én ajtóm, szélesre van tárva,
talán ez a baj nálam !
Naponta egy ember sem járja,
aki ugyan ezt az utat járja:
Eljönnél tisztelni engem,
ugyan úgy elhagynál engem!
Biztató remény vagy csak nekem:
Nehéz napjaimban ,
*Utat Mutató Fény,
mégis szememet bántja a fény,
s csillog belőle,
a szivárvány fény!
Írtam: 2011.04.08.
Szívem mélyéig meghat,
ha fáradtságos munkával csinálva,
a sikerem elmarad ...
Mert nem szikrázik a fénye,
szívmelengető érzése elszállt,
s legyőzni minden akadályt?
Belefáradtam én már !
Fényűző mesés fogadás ,
mely csak álom talán:
Döntenek jövőmről,
s határoznak lehetőségeimről,
melyről sejtelmem sincs talán !
Furcsa vibrálás van a levegőben,
megérzem én!
Fontos Voltál Nekem!
Ezért kérlek, hogy légy te nékem:
Kérlek ne hagyj el engem!
Ha elhagysz,
inkább haljak meg én neked,
... hogy ne legyek te neked!
*Fontos voltál Nekem,
S ezt érezned is kéne,
hogy szeretlek is téged !
Nem vagyok a ringasd önmagad,
hogy becsapjam önmagam!
Csak az érzésem az,
amely vezérel engem:
Ezt talán csak szabad én nekem !
Megaranyozni életem,
hogy szebb legyen az nékem!
Ha a múltban visszanézek:
... Valami úgy fáj !
Ha a jelenbe nézek,
ez *Ugyan úgy fáj !
Hogy mért nincs szívemben csend? ...
... és nyugalom? ... csak fájdalom?
Mert valami úgy fáj !
Az én ajtóm, szélesre van tárva,
talán ez a baj nálam !
Naponta egy ember sem járja,
aki ugyan ezt az utat járja:
Eljönnél tisztelni engem,
ugyan úgy elhagynál engem!
Biztató remény vagy csak nekem:
Nehéz napjaimban ,
*Utat Mutató Fény,
mégis szememet bántja a fény,
s csillog belőle,
a szivárvány fény!
Írtam: 2011.04.08.
SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ
NYÍREGYHÁZA MAGYARORSZÁG
HUNGARY
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés