2010. október 11., hétfő

****** VAGYOK ÉN NEKED ***** ÍRTAM: 2010.04.01. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA MAGYARORSZÁG - HUNGARY



                                       




                                       


                                          







                                         



* SHARLOTTE - CHARLOTTE *
SHARLOTTE  SAROLTA  MOLNÁR  
KÖLTŐ 





Vagyok én neked,                                                                            
bolyongó, tévelygő árnyék,
   titkok megnyitója, 
emberi kapcsolattal ,
   ki nagyot alkotott néked:
De te mi vagy nekem ? 
Szellemvilág ?
  Szeretsz te engem, *Igaz társ?
Keresem társaságod,
  szoros barátságod, 
     de már nem találom .
Kiutat találni, megkeresni ?
Olyan,
 mintha tűt keresnék szénakazalba: 
Most városban utazom:  
 ....  sétálok egy parkban,
s közben elmélkedem:
... hogy vagyok én neked szomorú,
  miattad, teérted szomorú ,
        sírós fajta .
Tudom, 
olyan mintha megnyomnék,
  egy újra indít gombot:
Ki írom magamból érzéseim néked,
    de mit érdekel ez téged ?
Mond csak *Életem?
  Hogyan javíthatnék helyzetemen ?:
... hogy bízzál te bennem,
  és hogy hidd nekem, *Életem!
Miért van az ? 
... Hogy szomorúan,
   búsan látok mindent ?
Próbálom én néked, 
     leírni mindezt !
Igaz társként elmondanám néked,
  mit érzek én érted ?
Amit legbelül érzek,
  mintha leengednének értem,
 egy kötelet a gödörbe,
s kihúznának engem a mély gödörből:
      S íme ! 
Meg vagyok mentve !
 Tudom,
 hogy holnap is nap lesz,
    és leszek még boldog!
Még is miért gondolok mindig arra,
   ami bánt, mikor amúgy is 
úgy bánt a szomorú gondolat:
 Ha keresel, 
biztosan megtalálsz!
Én oly soká kerestelek téged,
   hogy megtaláljalak téged:
S most újra elveszítlek téged,
    fájdalmam végett:
Félek én ez végett:
 Újra megtalálni téged,
    újra kutatni téged:
Már csak ez lesz *Életem Vége?
   Keresni, megtalálni,
  s újra és újra, elengedni téged!
Miért akarod még mindig 
ezt a játszmát folytatni?
  Hiába vagyok én neked,
Te  eldobsz engemet!
  Nem láthatsz mosolyt arcomon,
melegséget a szemembe:
Leküzdhetetlen az érzés,
  e *Fájó érzés:
Miért harcoljak én,
 ha már nincs kiért?
Mikor úgy sem nyerek én,
vesztes maradok én!
Vagyok én neked könnyező pálma,
   megtört szemű:
Ments meg engem kérlek,
  szellememben összetörtet!
Ragadd el kezemet ,
s vigyél magaddal engemet!
Soha sem akarok többé *iwiwet,
   mert az tett boldogtalanná:
 Engemet!



 ÍRTAM: 2010. 10. hó 5.

SHARLOTTE  SAROLTA  MOLNÁR  KÖLTŐ
NYÍREGYHÁZA MAGYARORSZÁG HUNGARY
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése