Ragyogó csillagok között élek,
hófehér angyalok között járok,ott hol valahol,
csöndből épül *Egy Város.
Igaz lelkemre Istenem vigyáz,
mert Ő tudja egyedül,
úszóeszközöm fölborítja a bánat .
Szép emlékem,
melyet úgy hívok szeretet:
Ki volna az a *Lány,
kit szerethetsz még ?
" Inci - Finci ?
Vagy *Hamvaska?
Esetleg *Shachika?
Vajon Ő, egy és ugyanaz a személy?
Mi az ami még Őt az *Élethez Fűz?
Válasza :
... Senkihez, semmi sem fűz !
Fa vagyok én,
és egyszer kiszáradok én,
újra életet lehelni belém,
ki tudna még ?
Ha bántanak, nincs aki véd,
magam vagyok én !
Az a csöppnyi kis remény is ,
elhagyott rég, ... elalélok én !
Azt mondod, tarts ki !
Hogy mennyire akarom én ?
Mikor mindenfelől csak fájdalom ér!
Próbálkozom én:
De hős nem vagyok én!
Borítsd rám erős hatalmas fényed ,
árassz el engem,
és úsztass a te drága fényáradatodban .
Hiszen te vagy nekem,
a biztató remény,
nehéz napjaimban,
az *Utat Mutató Fény!
Nélküled eltévednék én:
Végtelen utakon járnék én,
hol semmi sem várna,
csak állnék , álldogálnék,
üres tekintettel,
s kisírt szemekkel,
csak téged keresnélek:
Zenélő hangod meghallanám én ,
halk suttogásod,
melyet felém fújna a szél .
Csillagom hiába ragyogna,
csónakom meg partot érne,
de a hidegben, csöndben,
fekete és dermesztő lenne minden:
Vak virágokat látok,
s nagy szomorúságot érzek,
a megnyugvást lelkemben,
nem találom én:
Beteg a szemem,
Igaz lelkemre Istenem vigyáz,
mert Ő tudja egyedül,
úszóeszközöm fölborítja a bánat .
Szép emlékem,
melyet úgy hívok szeretet:
Ki volna az a *Lány,
kit szerethetsz még ?
" Inci - Finci ?
Vagy *Hamvaska?
Esetleg *Shachika?
Vajon Ő, egy és ugyanaz a személy?
Mi az ami még Őt az *Élethez Fűz?
Válasza :
... Senkihez, semmi sem fűz !
Fa vagyok én,
és egyszer kiszáradok én,
újra életet lehelni belém,
ki tudna még ?
Ha bántanak, nincs aki véd,
magam vagyok én !
Az a csöppnyi kis remény is ,
elhagyott rég, ... elalélok én !
Azt mondod, tarts ki !
Hogy mennyire akarom én ?
Mikor mindenfelől csak fájdalom ér!
Próbálkozom én:
De hős nem vagyok én!
Borítsd rám erős hatalmas fényed ,
árassz el engem,
és úsztass a te drága fényáradatodban .
Hiszen te vagy nekem,
a biztató remény,
nehéz napjaimban,
az *Utat Mutató Fény!
Nélküled eltévednék én:
Végtelen utakon járnék én,
hol semmi sem várna,
csak állnék , álldogálnék,
üres tekintettel,
s kisírt szemekkel,
csak téged keresnélek:
Zenélő hangod meghallanám én ,
halk suttogásod,
melyet felém fújna a szél .
Csillagom hiába ragyogna,
csónakom meg partot érne,
de a hidegben, csöndben,
fekete és dermesztő lenne minden:
Vak virágokat látok,
s nagy szomorúságot érzek,
a megnyugvást lelkemben,
nem találom én:
Beteg a szemem,
a rengeteg könnyektől,
mert mosolyom elfogyott,
hiányzik szavad, kínoz a hiányod,
mert nem hallhatom szavad.
Barangolok egyedül,
mindaddig míg egyszer ,
majd csak rád találok !
Akit sokan szeretnek és tisztelnek,
s egyszer csak elmegyek !
Veled együtt lehet teljes az *Életem!
Mond mit érne nélküled az *Életem?
Nem hanyagollak el tégedet:
Ki volna az a *Lány,
kinek nem fogtad meg a kezét ,
míg lehetett volna ?
Könyörögve kértem,
hogy Istenem segíts meg engemet !
Majd hogy nem,
végsőt dobban a szívem.
Fájdalmamban meghallgattál ?
Csoda, hogy élek !
Nem haltam én meg,
csak mélyen álmodtam én.
Üzenem neked már jól vagyok !
*Szeretlek !
Mert gyakran rád gondolok én !
Itt van Istenem,
mert mosolyom elfogyott,
hiányzik szavad, kínoz a hiányod,
mert nem hallhatom szavad.
Barangolok egyedül,
mindaddig míg egyszer ,
majd csak rád találok !
Akit sokan szeretnek és tisztelnek,
s egyszer csak elmegyek !
Veled együtt lehet teljes az *Életem!
Mond mit érne nélküled az *Életem?
Nem hanyagollak el tégedet:
Ki volna az a *Lány,
kinek nem fogtad meg a kezét ,
míg lehetett volna ?
Könyörögve kértem,
hogy Istenem segíts meg engemet !
Majd hogy nem,
végsőt dobban a szívem.
Fájdalmamban meghallgattál ?
Csoda, hogy élek !
Nem haltam én meg,
csak mélyen álmodtam én.
Üzenem neked már jól vagyok !
*Szeretlek !
Mert gyakran rád gondolok én !
Itt van Istenem,
és az én (1) igaz barátom,
meg az én kicsi kis családom,
Szűkségből választottam az utat ,
bánkódásra mért volna okom ?
Törődnek velem diplomás fokon.
Amit kérek teljesítik,
bár életem csak lassan telik.
Hogy örömre fordul e bánatom ?
Nem tudhatja senki,
csak az én (1) Igaz Barátom !
ÍRTAM: 2011. szeptember 17.
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG HUNGARY
meg az én kicsi kis családom,
Szűkségből választottam az utat ,
bánkódásra mért volna okom ?
Törődnek velem diplomás fokon.
Amit kérek teljesítik,
bár életem csak lassan telik.
Hogy örömre fordul e bánatom ?
Nem tudhatja senki,
csak az én (1) Igaz Barátom !
ÍRTAM: 2011. szeptember 17.
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG HUNGARY
SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ
Magyarország - Hungary
NYÍREGYHÁZA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése