2011. február 14., hétfő

***** TŰZBEN ÉGESS EL ENGEM ***** ÍRTAM: 2010.05.10. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye MAGYARORSZÁG - HUNGARY FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA






                                             





                                           


                                              







                                             




Napok jönnek, s napok múlnak,                                                      
   szorongattatás éretted,
hogy szemeimet emésszed,
 és lelkemet gyötörjed.
  Ez nekem a jel, mely következik.
Hűtlenség és bánat .
 Mély fájdalom beköltözött szívembe,
   mely nem múlik el soha,
s megmarad örökre.
Ne fogd meg a kezem,
 már soha többé nekem.
Visszájára fordítani már a kört,
 úgysem lehet.
Álmodtam egy *Kört,
    hogy *Kör közepén állva,
  táncoló seregék között állva: 
    ... Megszaggatott ruhám,
  megszomorított engem, 
megháborított engem.
Mert én fogadást tettem,
   vonulhassak hegyre,
 hogy sírni tudjak egyet.
Majd visszatérve hozzád,
    ha majd megszabadítasz engem,
  az *Ő kezéből. 
 Vagy tűzben égess el *Engem!
Szívemet némaság öleli át és szeretet.
 Veszteség már nem érhet engemet .
Kopogok majd a jó Istennél ,
bebocsátást kérni,
   mert nehéz így nekem már *Élni!
Búcsúzom mert nekem így könnyebb .
  Néhanapján azért ejts majd 
értem egy könnyet.
Szomorú így egyedül lenni,
valakit hiába keresni:
  Miért a mire várnék én?  
 Ha már a remény sincs meg nekem!
Fogva tartani megbilincselt kézzel:
Hmm ! ... 
Nem szép dolog ez tőled,
 s még álmomban is összekötött kézzel.
A *Valóság , 
s az *Álom összetartozik,
   az *Igazat beszélik.
Ahol a szemek beszélnek,
  ott szavakra már nincs szűkség !
Megcsaltál, sanyargattál, 
el sem fogadtál.
Jótéteményed,
 melyeket cselekedtél velem,
  köszönöm én neked.
Hozzád kiálltok én szüntelen:
Emberek Seregének Vezére !
Vezérem kezébe, 
királyomnak kezébe ,
  harcolni nem akarok én ellene!
Kiálltok én egy nagyot ,
   hogy szabadíts meg,
 ellenségem marcangoló kezéből,
s a történelemben illő regényből: 
Biztonságos a  látásod: 
  Tudom, 
hogy látsz ott engem valahol,
 és vársz még  rám ott  valahol .
Szorosok között,
  melyeken keresztül akarsz haladni!
jöjj, én felém !
S vezéreljen felém a te utad!
Sziklacsúcs akadálya, 
tűnjön el előled !
  Imádkozni fogok érted, 
hogy megtalálj is engem! 
Szerzek szabadulást:
  Fegyver hordozóm felelj nekem !
Tégy mindent a te szíved szerint,
    s én veled leszek,
 kívánságod szerint !
Gyere föl én hozzám,
     ez legyen nekem, a jeled!
Hová rejtőznél, bújnál el tőlem ?
   Tudom ! 
Nem találnék rád sohasem !

                   ÍRTAM: 2010.05.10.

SHARLOTTE  SAROLTA  KÖLTŐ
NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG HUNGARY







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése