2012. január 12., csütörtök

***** AZ ÍRÁS MELYEKET MEGPECSÉTELTEM ÍRTAM: 2012.01.08. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye MAGYARORSZÁG - HUNGARY FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA






































Ha majd igaz emberként,                                                                 
eltávozom a Földről,
fényem azt meghagyom neked, mindörökre !
Lehúzom gyűrűmet ujjamról,
s ajándékba neked adom én,
.... visszaadom én .
Lábaimnál leborulva sírnál könyörögve,
hogy újra megpecsételhess gyűrűvel,
mert az *Írás melyeket én írtam,
az én *Gyűrűs Ujjammal Van Megpecsételve,
mely vissza el nem vehető:
Én voltam, s vagyok saját *Írnokom,
saját nyelvemen.
Lovas fútáraim,
már nem győznék írásomat elhordani oda,
 hol az majd kiadatik,
kik lovagolnak gyors paripán.
Nem nyomorgatok kicsiket, nagyokat,
ellenségeim sincsenek.
  * Kék bíborba, fehér királyi ruhába,
és nagy aranykoronával,
megpecsételem *Költői Tudásom,
hogy akik majd elolvassák,
rám ismerjenek azok mindegyike,
és dicsérjenek is engem.
Rávetem kezemet azokra,
akik bántanak engemet.
Íme a Földön egy ember, ki bűngyűlölő:
Nem eszem és nem iszom velük.
Házamat körbe nem vehetik,
s e Földön nem szaporodik:
A jóknak kinyújtom kezemet,
 esznek , isznak.
Írásom megmutatja nekik az utat,
melyet felhő el nem takarhat:
Sűrű sötétség fogja be rosszakat,
sötétüljenek el az ők estéjüknek csillaga,
hogy ne lássák az utat.
Magyar anyák méhének ajtaját megnyitom,
s elrejtem szemük elől a nyomorúságot.
Mért is nem haltam meg fogantatáskor?
Mert tudta azt *Életem,
hogy *Költő veszett volna el bennem,
mihelyst megszülettem.
Mért most aludnám?
.... és nyugton pihennék,
mikor *Országom Népe a Tét !
Elásott idétlen gyermek nem vagyok,
ki megnyugodna, s erőm ellankadna.
Kicsinyek , nagyok egyenlők.
Világosság *Béke kell nekik,
hogy életük,
 szívükben keseredett ne legyen.
Nem várhatnak *Halált!
  Keressék csak szorgalmasan,
 elrejtett kincsüket,
melyet ha én már megtaláltam,
 nekik mért ne sikerülne ?
Ha már van kenyered,
mert fohászkodtál,
sóhajtásaid ömölnek,
mint a habok, ... mitől, rettegnél?
Ha nekem van nyugtom,
békességem és pihenésem,
reszkető felvidéket megerősítettem.
Ha rád jött a *Sors, és zokon veszed,
hogy téged ér a baj, te elrettensz!
   De mért teszed?
Bízz *Költői Írásomban,
a nehézségeken az átsegít.
  Gyűrűs Ujjammal, Pecséttel Zártam Le!
Az oroszlán ordítása,
a sakál üvöltése megsemmisülnek:
Lopakodj hozzám,
mikor mély álom fog el engem:
Félelem száll reám és rettegés.
Ha szellem suhan el mellettem,
szőröm felborzolódik:
Ábrázatját föl nem ismerem,
csak egy alak az én szemem előtt:
    Mély csönd ....
Vajon, milyen szót hallnék?
Megbízom *Angyalaimban,
jobban mint olyanba,
kinek fundamentuma porban van,
és könnyen szétnyomható a molynál.
Kiálts csak !
Vajon van e ki felelne néked ?
Ki addig úgy gondoltad :
..... a bolondot bosszúságig öli meg,
az együgyüt pedig buzgóság veszti el.
   Ha Megrontasz Engem,
nincs, ki kimentsen engem !
Ne feledd !
Parázsnak szikrái,
felfelé szállnak a mennyben:
Azért Én a 
*Mindenhatóra Bíznám Ügyemet,
az én Igaz Élő Istenemre !
Írása neki is van, Istennek ,
mely *Szent* és *Sérthetetlen!
Az Én *Írásos Művemet,
.... Én is *Szentté és Sérthetetlenné Teszem,
     *Pecsétemmel!


   ÍRTAM: 2012. év 01.08.


   ÍRTAM: 2012. év 01.08.
      NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG          HUNGARY
  SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ 
                                       

                                    

   

2012. január 6., péntek

***** FELLEBBENTETT TITKOM FÁTYLA ÍRTAM: 2012.01.05. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye MAGYARORSZÁG - HUNGARY FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA ( 18 éven felülieknek )





























Kiáltok hozzád jajszóval olyat,                                                
 hogy szavam messze Földön is meghallat .                        
Fogságból kiléptem,
örömben fellélegeztem:
Írok neked levelet,
mely *Íróként Verseimmel lesz tele:
Vajon ráismersz e egyre, 
egyetlen egyreaz elsőre!
Folyóvízen túl  evezve is,
csak hozzád siet szellő szárnyán,
ha csak valaki rá nem talál,
hol laknak is talán.
A levél mi hozzád talál,
olvasd föl hangosan,
hogy mondásod visszhangja zengje be,
hegyet - völgyet.
S ha eljut hozzám,
halljam meg benne válaszod útját .
Nézzél majd utána!
Mulasztást el ne kövess !
   Tudd, hogy merre követ ?
*Fellebbentett Titkom Fátylát,
csak mi tudhatjuk, titkon vágyát .
Hiányodat elviselni nem lehet,
de írtam neked levelet .
Az átszűrt tudást, add nekem át,
mutatványod, megtaníttatni kíván .
S ha majd *Együtt leszünk,
   fenn a Hegyen,
mert ott a helyem !
Farétegbe véstem neved,
s majd megmutatom neked:
Mikor a távolság,
 már nem tart vissza engem:
Kincsemből költség adatik neked,
de ingyen adom én azt neked .
Jó illatú tested,
könyörögve kérve kér engem,
hogy átöleljelek téged .
Keresem benned azt,
hogy megérinthessem azt ,
s érezzem, hogy az *Enyém vagy!
Hegyemről hajlékomra,
   angyalszárnnyal repülünk majd,
s ott folytassuk majd !
Nem akarom , hogy reggel legyen majd ,
hogy folyamatosan ajándékozzalak majd ,
s pezsgővel koccintunk majd ,
és *Együtt Ünnepelünk majd .
Minden részed megélénkül,
araszol benned a vágy,
s a legboldogabb leszek majd !
    Szerelmem téged szeretlek csak !
Félek, hogy könnyes szemem,
nem talál újra rád:
Mert mikor elválsz,
attól akit szeretsz,
eltávozol tőlem,
de vajon vissza jössz e ?
Most még *Szeretkezünk,
de félig alszom már ,
s arról álmodom, hogyan tovább ?
Vajon , lesz e folytatás ?
A még pirosan fénylő testem,
árulkodik arról,
hogy milyen hosszú volt az este ?
Nem kell fejem hajszálait tépnem,
mert te fésülöd nékem .
Alsó - felső ruhámat sem szaggatja meg,
többé senki , mert te ,
úgy sem engeded meg neki .
De te felemeled ott,
hol szégyenlős az nékem,
s leveted akkor is 
ha már úgy sem kívánsz engem!
Orcám az biztosan elpirul,
de megeleveníted bennem,
a *Boldogságnak Ragyogó Örömét,
s visszakaphatom a régi énemet,
mert te kedvezel nekem .
Keserves bánatom se lesz többé,
mert hogy két erős akarat *Harcol,
egy *Közös Tényért.
*Fellebbentett Titkom Fátyla,
áttetszővé formálódik,
s megmutatja tükörképe bennem,
a könnyebb utat .
S most *Szívedet Kérem,
    hogy az *Enyém Légy,
s az *Enyémet Neked Adom Én !
Csak annyit kérek tőled,
*Mindig velem légy!
Gyászos szívem levetem én ,
a *Türkízkékbe Boldog Vagyok Én!
Annyira szeretlek én,
   hogy sohasem feledlek én!
Megrezzenek ha itt hagysz engemet,
mert a döbbenet elönt engemet .
Visszajöjj hozzám, mit, ne ígérj !
Mert *Fellebbentett Titkom Fátyla,
hogy beszélő ajkam az égbe súgja,
fáradtságos életemen át,
enyém minden gondolat,
 ... s  küzdök vele én oly sokat !
Szikrázó hótól, lángra kapok én ,
s átvarázsolódom én !
Attól kell megújulnom,
melytől beteg lettem én!
Jut eszembe !
A *Vérnyomásom, az hová tűnt ?
S ha eltűntél,
mért is mérjelek Én ?
Lehet, hogy csak képzelődöm én ?


                       ÍRTAM: 2012.01.05.




        NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG 
                              HUNGARY
           SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ 











2012. január 4., szerda

***** HOGY SEGÍTHESSEK NÉPEMEN ÍRTAM: 2011.01.02. SHARLOTTE SAROLTA MOLNÁR KÖLTŐ NYÍREGYHÁZA - ROHOD - MÁROKPAPI Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megye MAGYARORSZÁG - HUNGARY FILEPNÉ MOLNÁR SAROLTA
























 Gabona kell a népnek,                                                
hogy egyen, hogy éljen.
Rabság alá adjuk fiainkat, lányainkat,
s nincs megváltható erő,
mert szőlőink is másoké már.
Ó, Uram!
Erősítsd meg az én kezeimet,
hogy segíthessek a *Népemen!
Mesehullámban illő illúziókban élni,
hogyan lehet élni *Életet ?
Nyisd meg Országunk kapuit,
míg még a Nap melegen süt ,
hogy *Néped élhessen ,
s ne pedig éhezzen .
Ne tedd be előttük az ajtót,
és ne zárd be azokat,
hogy éhen ne haljanak !
Országom ! 
A városod oly nagy,
és igen széles, 
s a *Nép, egyre kevés benne:
Meg kellene számlálnod *Néped, 
Országom ,
.... mert hagynak elfelé téged ,
mert már nem szeretnek téged!
Rabság foglyai sohasem jönnek vissza:
Ha már te is azt mondod baj van,
kiben annyira bíztunk,
akkor már tényleg nagy lehet a baj !
Kérdezi *Néped: ... 
Akkor hogyan tovább ?
Folyamatos áradó veréseket, 
ki bírja már ?
Ó, Uram ! 
Adj erőt én nekem,
hogy *Segíthessek Népemen!
Éhező gyermekszemek mit értik azt ?
 ... hogy nincs kenyér !
Hiába szólnak: 
Anya , éhes vagyok !
Ha a válasz: 
... Bírd ki gyermekem,
talán Istenünk megsegít,
s küld majd egy jótevőt,
aki hoz majd kenyeret nekünk ,
hogy legalább azt együnk !
Ó, Istenem !
Mért is születtünk?
Ha lassan már nem betegség,
a halálunk okozója, hanem az éhezés !
Tégy valamit Istenem!
Adj erőt én nekem !
  Hogy segíthessek Népemen!
Mért csak fekete színt ismerjenek,
mikor vannak ettől,
 csodálatosabb színkeverékek,
melyek felvidíthatják őket ,
talán meg is etetik őket, 
és *Életre kelnek tőle !
Szívemet milliónyi darabokra törném,
s osztanám szét,
hogy *Népem ne éhezzék !
  ... S talán a vándorlást is befejeznék.
Megtartani *Népedet nem tudod,
s nagy szégyen ez néked ,
tudod e Országom! 
Ó, Uram !
Adj nekem rangot !
Hogy *Segíthessek Népemen !
Vérzik a szívem a *Népemért:
Éhező orcákat néznem,
oly nagy fájdalom ez nékem .
Hívlak én téged !
Gyere, ebédet adok én néked !
Aztán vacsorát, s majd reggelit,
s folytassuk ezt majd tovább,
s meglásd, 
szeretni is fogsz majd talán ,
s gyűlölni fogod azt,
kitől enni nem kapsz !
Ó, Uram !
Áldj meg engem *Földi Királlyá,
 hogy *Segíthessek a Népemen!
Adj kardot is kezembe,
s harcba is szállnék én vele !
Megnyítok,
 minden kaput előtted drága *Népem,
hogy eledelt kaphass végre!
S ezt mondom majd :
 Hogy egyél én drága *Népem!
Lakjál jól  mindennap ,
mert amíg én vagyok,
addig az éhezést ne ismerjétek :
De ha én mielőtt meghalok,
szerzek nektek újabb *Királyt,
aki ugyan úgy ,
ennetek ad majd nektek.
Ne búsuljatok *Drága Népem,
amíg én vagyok nektek !
Ha akarjátok,
örökre megmaradok,
 a szívetekbe néktek !
Látom a sok vérengző *Népet,
ki *Vért kíván inni,
mert betegek azok éppen,
akkor hogyan lehetne *Béke ?
 Szeretet és jobb *Élet?
Félek én Országom,
mert *Néped megnyugvásért, 
biztonságért kiált !
Ó, Uram !
Kiáltok én hozzád , hogy *Segíts,
hogy Segíthessek Népemen !
A rosszak ellen, állítok őrséget,
éjjel - nappal, 
hogy ne félj tőlük, drága *Népem !
Sok romokat hagytak maguk után,
 a rosszak:
 Nagy harcos testvéreim,
 megvédenek titeket.
A kőfal megmarad ők előttük,
fegyveresek távol tartják őket:
Mert egymástól messze esünk,
hajnal hasadástól, 
a csillagok feltámadásáig.
Ne félj, *Drága Népem !
Van , ki *Felettesem nékem,
és segítségül lesz nékem!
Csatlakozz hozzánk Drága Népem,
s meglásd,
 sokkal jobb lesz *Életed Néked !
Egy szebb,
 és *Boldogabb Jövő várhat téged !
Engedd , 
hogy *Segíthesselek Téged Népem !
Vagy én is csak álmodom éppen ?
Vagy a valóság ez éppen ?
Fölemelem Kezem, 
 s az *Égből, kenyeret hozok,
kősziklából víz fog fakadni,
s *Nektek Adom,
hogy egyetek és igyatok !
Csodatételem megkeményít engem:
A nagy bosszúságból,
s éhezésből kihozlak *Titeket:
 A felhő és tűznek oszlopa,
nem távozik el azok fölül,
kik *Éheztetnek Téged,
 drága *Népem !
Jó lelkemet nektek adom !
Szátokba vizet adok, 
hogy ne szomjazzatok!
Erőss városokat ,
 falvakat alkotunk,
s kövér lesz földünk:
 Kőből vágott kutakat készítünk,
szőlő és olajfás kerteket,
sok - sok gyümölcsfával.
Szerzek és megelégedettek,
meghíztok, s gyönyörködni fogtok!
A *Nyomorúságnak Nem Adlak Titeket !


                         ÍRTAM :2012.01.02.


       NYÍREGYHÁZA - MAGYARORSZÁG       HUNGARY
 SHARLOTTE SAROLTA KÖLTŐ