Egész életemben ,
fájdalomban *Éltem:
Életem *Koronája a Fájdalom.
Ó, hogyan is hihettem azt,hogy *Boldogság te létezel ?
Mikor a boldogságot kutatva,
síró szemeimmel,
e Földi kíntól nem mentesülve,
csak mi vagyunk hárman,
kiket siratni kell !
Ha a boldogságot kettő megtalálja,
egyedül egyként maradok itt,
fájdalomban élőn, te nélküled .
Úgy fáj,
hogy ez már örökre így marad :
S úgy érzem, hogy velem marad,
az időm az bárhogyan is halad .
Életem Koronája a fájdalom ,
a *Boldogtalanság .
Vajon a *Koronám megtör e varázslatra ,
hogy más *Életet hozzon majd én nekem .
Szüntelenül sírni,
csak fájdalmat érezni,
talán megszűnik ha hazatérek az Úrhoz :
Bánatomban egyszer örökre,
tényleg elmegyek, s elveszek,
és eldobom *Életem Koronáját !
Koronám ha *Véressé Vált,
mint ahogyan kiömlő *Véremtől,
vált testem *Véressé:
A szőke hajamat nagyon féltem én,
s akkor *Véres Koronát ,
hogyan helyezzem Én reá ?
Csillagok az éjben,
úgy villogsz te nékem !
Erdei állat sem marad,
mikulás ajándék nélkül :
Hóember mikulás répaorrát,
meghagyhatnád emlékül nékem,
hogy legyen egy emlék nékem ,
s ennivaló is nékem.
Ha cukor a répa,
nem kell az nékem,
mert Földbe taszít az engem .
Nincs senkim,
ki *Szerethetne Engem ,
s megajándékozna Engem.
Így hát, *Életem Koronája,
a *Fájdalom marad Nékem !
A * Karácsony rossz emlék az nékem ,
ugyan úgy a fája rám dől,
*Koronám az nékem.
Zöld fa nélkül, fenyőfa nélkül?
Inkább három gramm cukorból,
mint zöld fenyőből.
Ha *Harang Szól a Kis Falumban,
*Szent Karácsony Éjjel,
az is elég lesz majd nékem:
Koronámnak Kövei,
zöld villogást ad majd nékem ,
s emlékeztet ragyogása,
e *Szép Ünnepre engem :
*Életem Leggyönyörűbb Fénye,
alszik ki bennem,
de *Koronámnak Kövei,
visszaadja a *Fényt nékem :
Fény az életem ,
fény az én nemlétem.
Emlékezz te is reám,
hiszen tudod,
mi bántja lelkem?
Együtt éltük át a percet,
melyben hittél te nékem :
Ugye nem feleded?
Hogy *Úgy Fáj Ez Én Nékem !
S azt sem,
hogy mennyire szeretlek én téged !
Altass el engem ez időre,
hogy ne érezzem Vérengzős Életem!
Sodorna el a szél *Hegyemre,
hátha rátalálnék,
igaz szerelemre !
Hegyem tetejének hegyén, s a jegén,
korcsolyámba táncolnék,
párban veled én:
S oly *Boldog lennék én !
*Életemnek Koronájának Fájdalmán,
áttáncolnék én ,
s veled együtt,
boldog is lehetnék még!
ÍRTAM: 2011.12.11.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj86EXt4rYzodPVAQ0CeFvDfgv8JmOeARRP_mctEaKlI7vLgmG2uYGgovkaJ08s-I_gC77H35RSyrJqYq8VzUBlmqNi-vzsRNCx6HXNv6kYSz_MFqzcKL72gkgK4S_z_rG37dVnCYYbiSFm/s640/rqWLUiuOvaxcj51zFErKlsygs7wIVkOii7G_csnY-Es68HbOppuvoQ==.gif)